|
A FOLYÓK FELSZÍNFORMÁLÁSA
Minél nagyobb egy folyó sebessége, s minél több vizet szállít, annál nagyobb az energiája és munkavégző képessége.
A nagy lejtésű területeken a folyó sebessége és munkavégzése nagyobb, mint amennyi a hordalékszállításhoz kell. Így pusztító munkát végez, amely során a magával sodort kőzettörmelékkel „V” alakban egyre mélyíti a völgyét. Itt nem hajózható a folyószakasz, de vízenergiát biztosít. Bevágódóvagy felső szakasz jellegű folyó pl. a Colorado és a Columbia. A lépcsős szerkezetű területeken a folyók zuhatagosak (pl. Niagara-vízesés).
Ha a folyó esése csökken, sebessége lelassul, de ereje még elegendő a hordalék elszállításához. Széles, tál alakú völgyben kanyarog, medrét szélesíti. A kanyar külső oldalát alámossa, a belsőt építi. Ilyen oldalozó vagy kanyargó, közép szakasz jellegű folyó pl. a Tisza.
A kis lejtésű területeken a folyó munkaképessége már nem elegendő a hordalék továbbszállításához, azt lerakva szigeteket, zátonyokat épít. A folyamatos hordaléklerakás és mederváltoztatás következményei a feltöltött síkságok, illetve így alakulnak ki a folyók deltatorkolatai. Ilyen helyeken alsó szakasz vagy feltöltő jellegű a folyó (pl. a Duna, Pó, Gangesz, Brahmaputra,Nílus, Eufrátesz, Volga, Mississippi).
ÁLLÓVIZEK
A földfelszín mélyedéseiben elhelyezkedő állóvizeket tavaknak nevezzük. Keletkezésükben a Föld belső és külső erői egyaránt fontos szerepet játszanak. A tavak összterülete bolygónkon 1/4 Európányi, azaz 2,5 millió km2. A tavak vize a csapadékból, a beléjük ömlő folyókból, patakokból s a feltörő forrásokból származik.
HOGYAN KELETKEZNEK A TAVAK?
A Föld legmélyebb tavai törésvonalak közti süllyedékekben, árkokban keletkeztek. Ily módon született a Bajkál-tó és a Balaton. Kialakulásuk a kőzetlemezek távolodásának köszönhető például aHolt-tenger vagy a Kelet-afrikai árokrendszer tavai (Tanganyika- és a Nyasza-tó) esetében.
Az egykor működő, majd kialudt tűzhányók kráterében is keletkezhet tó, pl. Székelyföldön a Szent Anna-tó.
|
|
|
|
| Törésvonalak közötti süllyedékben gyűlt fel a Balaton vize |
Morénató az Alpokban. Háttérben a Matterhorn |
Hegyomlással keletkezett Erdélyben a Gyilkos-tó |
A külső erők közül a jég mélyítette ki a legtöbb tómedencét. A jégkori takaró vájta ki az észak-amerikai Felső-, Michigan-, Huron-, Erie-, Ontarió-tó; az európai Ladoga-tó medencéjét. Így keletkeztek a Lengyel- és a Germán-alföld északi részének tavai is. Hajdani gleccserek végmorénái gátolták el a morénatavakat pl. az Alpokban (Garda-tó, Genfi-tó, Boden-tó). A magashegységek mély, tiszta vizű tengerszemei is a jég munkájának bizonyítékai, pl. Szlovákiában a Poprádi-tó, Lengyelországban a Morskie Oko.
Hegyomlás is elzárhatja s tóvá duzzaszthatja egy folyó vizét. Így keletkezett Erdélyben a Gyilkos-tó.Suvadással (földcsuszamlással) elgátolt tó hazánkban az Arlói-tó Ózd szomszédságában.
Mészkőfelszíneken dolina- és poljetavak jöhetnek létre. Ilyen tó található az Aggteleki-karsztvidéken.
Homokbuckás területeken, szél által kifújt mélyedésekben a szikes tavak jellemzőek (pl. a nyírségi Sóstó és a szegedi Fehér-tó).
A folyók kanyarulatainak lefűződésével, vagy levágásával morotvatavak keletkeznek. Ilyen holtágtavak kísérik a Tiszát, de a Kalocsa melletti Szelidi-tó helyén is valamikor a Duna kanyargott.
Régi tengerek visszahúzódása során, azok maradványaként jött létre a sós vizű Aral-tó, illetve a Kaszpi-tenger.
Tómedencék meteoritbecsapódással is létrejöhetnek.
Mesterségesen, emberi beavatkozással is születnek tavak, pl. bányató, víztároló, halastó. A tengertől mesterségesen elzárt, feltöltés alatt álló az IJssel-tó területe Hollandiában.
Időszakos tavak találhatók a száraz, meleg éghajlatú tájakon, így Afrikában pl. a Csád-tó, Belső-Ázsiában a sós tavak.
A tavak vízháztartása a víznyereség (források, folyók, csapadék) és vízveszteség (lefolyás, beszivárgás, párolgás) állandóan változó viszonyát jelenti. Mindez elsősorban az éghajlat függvénye. A víz utánpótlása szerint a tavak lehetnek forrástavak,átfolyásos tavak és végtavak.
A forrástavak forrásból, talajvízből táplálkoznak. Kis területűek, ilyen pl. a Hévízi-tó. Azátfolyásos tavakat folyó táplálja, folyó viszi tovább a vizet belőlük. Keress példákat a térképen!
A végtavak (pl. az Aral-tó, a Csád-tó) mindig lefolyástalanok. A folyók által beléjük szállított mész, só, salétrom felhalmozódik, így sósabbá válhatnak, mint a tengerek (pl. a Holt-tenger). A sekély végtavak az erős párolgás miatt ki is száradhatnak, ezek a száraz felszínű sós mocsarak.
|
|
|
A tavak keletkezésének módjai
|
A TAVAK PUSZTULÁSA
A tavak gyorsan pusztuló képződmények. Az üledéklerakódás, a feltöltődés egyaránt fenyegeti őket, különösen a sekély tavakat. A feltöltődéshez hozzájárul a vízinövényzet is, ami először a part közeli részeket növi be, majd tovább terjeszkedik, egyre kisebb területre visszaszorítva a nyílt vízfelületet.
A tavak pusztulását az emberi tevékenység is sietteti. Sok műtrágya, mosószer, emberi, állati eredetű szennyeződés jut a tavakba. Ezek az anyagok elősegítik a vízinövények (a békanyál, a hínárok), elszaporodását, az algásodás fokozódását. Az ősszel elhaló növényzet rothadása és a lassan bomló anyagok felhalmozódása a tavak feltöltődését sietteti. Az oxigénhiány, illetve szénhidrogén-feldúsulás viszont a tavak állatállományának pusztulásához vezethet. Ez a folyamat az eutrofizáció.
A tavak pusztulásának szakaszai a fertő, a mocsár és a láp. Fertőről akkor beszélünk, amikor az elsekélyesedő vízben a növényszigetek részekre tagolják a nyílt víztükröt. A mocsár esetében már csak helyenként csillog a víz. Amikor már teljesen benőtte a tavat a vízinövényzet, láp jön létre.
|
|
|
Fertő(első), mocsár (középen) és láp
|
A TAVAK GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
Az édesvizű tavakban jelentős a haltenyésztés.
A kedvező éghajlati adottságú tavak jó lehetőséget kínálnak a fürdőzésre, a vízi sportok számára.
A nagy kiterjedésű tavak kedvező hajóutat is biztosítanak (USA, Kanada: Nagy-tavak).
A pusztuló tavak nádasai a vízimadarak fészkelőhelyei (Kis-Balaton, Fertő tó). A nád pedig fontos ipari nyersanyag (építőipar, cellulózgyártás).
A lefolyástalan tavak sótartalma vegyipari alapanyag (pl. a Holt-tenger).
Jelentős gyógyhatású iszap is felhalmozódhat medencéikben (pl. Hévízi-tó, Holt-tenger).
|
