Vulkánok szerkezete és működése

Különböző típusú vulkánokat ismerünk, melyek kialakulása kissé eltér egymástól. Vagy nagy a robbanás, esetleg túl sok a gőz-gáz, vagy nem is tör láva a felszínre.

Egy vulkán kitörése legtöbbször heves robbanásokkal kezdődik. A vulkán kráterén keresztül izzó gőzök és gázok törnek elő a hegy gyomrából. A hatalmas erővel kitörő gázok kőzetdarabokat, ragadnak magukkal, melyek kisebb-nagyobb vulkáni bombaként hullnak alá a felszínre. A kőzettörmelék és a vulkáni hamu lerakódást követően kezdi meg igazi, vad működését a vulkán. A kráteren keresztül most az olvadt kőzetolvadék, az izzón folyó láva tör a felszínre, mely elpusztít minden előtte lévő akadályt. A lávaömlést követően gyakran több évtizedig szünetel a vulkán működése, s csak a néha felszínre törő pöfékelő füst jelzi, hogy csak pihen az óriás. A vulkánok másik része (mint pl. a kárpátaljai  vulkánok is) már befejezte a működését, ők a kialudt vulkánok.

A vulkán szerkezete

A vulkán működése, s a vulkanikus hegy kialakulása egyben meghatározza szerkezetét is. Az izzón folyó kőzetanyag, az ún. magma, a vulkán belsejében lévő üregen keresztül keresi a felszínre vezető utat. Ez a kürtő, mely a kráterben végződik. A kráterén keresztül tör véglegesen a felszínre a magma, melyet a felszín felett már lávának nevezünk.

A különböző kőzetanyagokat szolgáltató vulkáni működések különböző vulkáni formákat hoznak létre. A lejjellemzőbb forma a kúp alakú, réteges szerkezetű vulkántípus. A rétegvulkán egymásra települt rétegei a vulkán működéséhez kapcsolódnak. Hiszen először a gőzökkel, gázokkal kísért vulkáni hamu rakódik le (egy réteg), melyet követ az izzó láva anyaga (másik réteg). Az a folyamat a vulkán életútja során többször is lezajlik, létrehozva jellegzetes réteges szerkezetét.

További adatokat erről a témáról a következő linkre kattintva találtok :

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/termeszetismeret/ember-a-termeszetben-5-osztaly/a-vulkanok-mukodese/a-vulkanizmus-folyamata