Földrajzóra

Amerika felfedezése

Valika — Fri, 18 Jan 2019 14:25:27 GMT

https://www.youtube.com/watch?v=Yg2_bwFpp24

Dél-Amerika lakossága

Valika — Fri, 18 Jan 2019 14:21:59 GMT

Amerika lakossága

Amerikába a fekete rabszolgák behozatala több hullámban történt.
Először a spanyol és portugál gyarmatokra hoztak be feketebőrű, élő munkaerőt Afrikából, a helyi indián közösségek kiirtása miatt, városépítésekhez, ásványkincsek bányászatához, ültetvényes gazdálkodáshoz.
Észak-Amerikában a déli gyarmatokon angol arisztokraták dolgoztattak birtokaikon nagy teherbírású, erős fizikumú néger rabszolgákat, akik a helyi szubtrópusi klímát is könnyedén elviselték. A főtevékenységük a 17-18. században a dohány- és gyapottermesztés volt.
Ma Amerika lakosságának legnagyobb része bevándorolt fehérek utóda (pl.: kreol: portugál és spanyol bevándorlók utóda Latin-Amerikában), kisebb része az őslakók, a behurcolt feketék (négerek) utódai, és mindezek keverékei pl.: indián-fehér keverék: mesztic (főleg Észak-Amerikában); mulatt, a fehér-fekete bőrű szülők utóda (Dél-Amerikában élnek nagyobb számban); ill. az indián-néger keverék, a zambo (Brazíliában). A kontinenst Alaszkától a Tűzföldig 780,712 millióan (2010) lakják.

köszöntő

Valika — Fri, 04 Jan 2019 15:51:59 GMT

Békés Boldog Új Évet kívánok !

A légkör szerkezete

Valika — Thu, 01 Mar 2018 15:15:51 GMT

Troposzféra

A légkör legalsó rétege, átlagos vastagsága 10-12 km. Az egyenlítői vidékeken 18-19 km-es magasságig húzódik, a sarkvidékek felett viszont mindössze 6-8 km vastag. Nevét a görög felhő ( troposz ) szóról kapta, ugyanis itt van a légkör vízgőztartalmának 99%-a, így itt zajlik a felhő- és csapadékképződés is. Fő jellemzője, hogy benne a hőmérséklet a magassággal csökken, 100 méterenként átlagosan 0,65 °C-kal. Felső határán ezért –50 °C az átlaghőmérséklet (az egyenlítői vidékek felett –80 és –90 °C is lehet).
A felhő- és csapadékképződésen kívül a troposzférában zajlanak a nagy függőleges (vertikális) és vízszintes (horizontális) légmozgások is. Ezért a troposzférát időjárási rétegnek is nevezik. A troposzférában van a légkör tömegének 80%-a.

Sztratoszféra

A troposzféra és a sztratoszféra közötti légréteg neve tropopauza (pauza = szünet). A tropopauzában megáll a hőmérséklet csökkenése, a sztratoszférában pedig emelkedni kezd. Ennek oka az ózonréteg jelenléte, amely kb. 25-30 km-es magasságban húzódik (a sztratoszféra az ózonréteg miatt kapta a nevét; sztratosz = réteg). Az ózonrétegben ugyanis elnyelődik a Nap nagy energiájú ultraibolya sugárzása , ezáltal a levegő felmelegedik.
A sztratoszférában a levegő hőmérséklete a magassággal végig emelkedik. A sztratoszféra felső határa átlagosan 50 km-es magasságban van, ahol a levegő hőmérséklete megközelíti a földfelszínen mért átlagos értéket, azaz a +15 °C-ot, bizony.

Mezoszféra

A sztratoszféra és a mezoszféra között a sztratopauza helyezkedik el.
A sztratopauzában ismét csökkenni kezd a levegő hőmérséklete, s ez a mezoszféra egész területén folytatódik. A mezoszféra a légkör leghidegebb része. Felső határán (kb. 85 km) –100 °C az átlaghőmérséklet, de mértek már –183 °C-ot is.
A mezoszférába különféle módszerekkel juttatják el a műszereket: hőlégballonokkal, rakétákkal, repülőgépekkel. Megismerése azért is fontos, mert nagy jelentősége van az űrhajózás szempontjából. Az űrhajók Földre való visszatérésekor itt történik a fékezés leglényegesebb része.

Magnetoszféra

A mai elméletek szerint a maghéjban (külső magban) végbemenő anyagáramlások hozzák létre a Föld mágneses terét. A mágneses tér mágneses erővonalakból áll. Az erővonalak alakját a napszél módosítja, így a Föld mágneses tere nem szimmetrikus.

A legújabb kutatások szerint a Föld mágneses erőtere elektromosan töltött részecskéket tart fogva 60-100 ezer km-es (!) magasságig. A hatvanezer kilométeres érték a Nap felőli oldalon, míg a százezer kilométer a napszél által kialakított „uszályban” jellemző. A mágneses tér egyéb részein – különösen a sarki hasadékoknál – a magnetoszféra felső határa jóval alacsonyabban húzódik, olykor még a termoszférába is áttevődhet.

Ha többet szeretnétek ezekről olvasni kattincsatok az alábbi linkre.

http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/termeszettudomanyok/foldrajz/termeszetfoldrajz/a-legkor-szerkezete-a-besugarzas-es-a-legkor-hohaztartasa/a-legkor-szerkezete

Amasonas esőerdő

Valika — Tue, 12 Dec 2017 19:17:44 GMT

Rövid bemutatóhttps ://www.youtube.com/watch?v=RTuRL4g_Eyc

sivatagi show

Valika — Thu, 09 Nov 2017 13:37:11 GMT

7 osztály, érdemes megnézni!!!!

Afrika élővilága

Valika — Thu, 09 Nov 2017 13:33:46 GMT

érdekességek

Valika — Tue, 19 Apr 2016 16:06:13 GMT

Sok érdekes térképes játékot, feladatot találtok itt.

http://www.havassyandras.com/

A szárazföld vizei

Valika — Sun, 03 Apr 2016 14:42:02 GMT

Folyók, tavak, víztározók

A FOLYÓVIZEK

A folyóvizek eredete a forrás. A hó- és jégtakaró olvadéka, és a csapadékvíz táplálja őket. Egy adott terület felszíni vízfolyásainak összessége a vízhálózat. Sűrűsége függ a területre lehulló csapadék mennyiségétől, a domborzattól, a kőzetminőségtől, a növényzettel való borítottságtól.

A folyókat hosszúságuk, vízmennyiségük és vízgyűjtő területük nagysága alapján rangsorolhatjuk. A főfolyó a beleömlő mellékfolyókkal összegyűjti és elvezeti egy területről a vizeket. Ez a terület a vízgyűjtő, amit hegységek, dombságok alkotta vízválasztók határolnak (vannak síksági vízválasztók is). Azok a területek, amelyeknek vízfolyásai elérik a tengert, lefolyásos területek. Lefolyástalan területekről a vizek nem jutnak el a tengerekbe (pl. Kaszpi-mélyföld, Szahara, Belső-Ázsia).

A folyóvizek jellemzői: a vízállás, vízhozam, vízjárás. A vízállás a folyó vízszintmagasságát jelenti, a vízmérce 0 pontjához viszonyítva, cm-ben kifejezve. Értéke szinte állandóan változik. Megkülönböztetünk kis-,közepes és magasvizet, illetve, ha a folyó kilép a medréből, árvizet. Avízhozam a meder keresztmetszetén egységnyi idő alatt átfolyó víz mennyisége. Mértékegysége m3/sec.


A Columbia bevágódó (felső szakasz jellegű) folyó	Közép szakasz jellegű, szélesen szétterülve oldalazó folyó	A feltöltő jellegű folyók medrében zátonyok, szigetek épülnek

Vízjáráson a folyó vízszintjének ingadozását értjük. Ez függ az adott terület éghajlati jellemzőitől: a csapadék időbeli eloszlásától, a hóolvadástól, párolgástól. Megkülönböztethetünkegyenletes,ingadozó és időszakos vízjárású folyókat.

Egyenletes vízjárású a folyó, ha vízgyűjtő területén egész évben nagyjából egyformán sok csapadék hull (pl. Kongó, Temze, Amazonas). Ingadozó vízjárású pl. a Duna, Dnyeper, Mekong. A hóolvadás és az esőzések időszakában vízállásuk magas (áradás), máskor alacsony (apadás).Időszakosak azok a vízfolyások, amelyek időnként kiszáradnak. Elsősorban a félsivatagos, sivatagos területeken jellemzőek.

Afrikában vádiknak, Ausztráliában creekeknek nevezik őket. A mérsékelt övezetben a hosszabb-rövidebb időre kiszáradó időszakos vízfolyások neve aszó.

A FOLYÓK FELSZÍNFORMÁLÁSA

Minél nagyobb egy folyó sebessége, s minél több vizet szállít, annál nagyobb az energiája és munkavégző képessége.

A nagy lejtésű területeken a folyó sebessége és munkavégzése nagyobb, mint amennyi a hordalékszállításhoz kell. Így pusztító munkát végez, amely során a magával sodort kőzettörmelékkel „V” alakban egyre mélyíti a völgyét. Itt nem hajózható a folyószakasz, de vízenergiát biztosít. Bevágódóvagy felső szakasz jellegű folyó pl. a Colorado és a Columbia. A lépcsős szerkezetű területeken a folyók zuhatagosak (pl. Niagara-vízesés).

Ha a folyó esése csökken, sebessége lelassul, de ereje még elegendő a hordalék elszállításához. Széles, tál alakú völgyben kanyarog, medrét szélesíti. A kanyar külső oldalát alámossa, a belsőt építi. Ilyen oldalozó vagy kanyargó, közép szakasz jellegű folyó pl. a Tisza.

A kis lejtésű területeken a folyó munkaképessége már nem elegendő a hordalék továbbszállításához, azt lerakva szigeteket, zátonyokat épít. A folyamatos hordaléklerakás és mederváltoztatás következményei a feltöltött síkságok, illetve így alakulnak ki a folyók deltatorkolatai. Ilyen helyeken alsó szakasz vagy feltöltő jellegű a folyó (pl. a Duna, Pó, Gangesz, Brahmaputra,Nílus, Eufrátesz, Volga, Mississippi).

ÁLLÓVIZEK

A földfelszín mélyedéseiben elhelyezkedő állóvizeket tavaknak nevezzük. Keletkezésükben a Föld belső és külső erői egyaránt fontos szerepet játszanak. A tavak összterülete bolygónkon 1/4 Európányi, azaz 2,5 millió km2. A tavak vize a csapadékból, a beléjük ömlő folyókból, patakokból s a feltörő forrásokból származik.

HOGYAN KELETKEZNEK A TAVAK?

A Föld legmélyebb tavai törésvonalak közti süllyedékekben, árkokban keletkeztek. Ily módon született a Bajkál-tó és a Balaton. Kialakulásuk a kőzetlemezek távolodásának köszönhető például aHolt-tenger vagy a Kelet-afrikai árokrendszer tavai (Tanganyika- és a Nyasza-tó) esetében.

Az egykor működő, majd kialudt tűzhányók kráterében is keletkezhet tó, pl. Székelyföldön a Szent Anna-tó.


Törésvonalak közötti süllyedékben gyűlt fel a Balaton vize	Morénató az Alpokban. Háttérben a Matterhorn	Hegyomlással keletkezett Erdélyben a Gyilkos-tó

A külső erők közül a jég mélyítette ki a legtöbb tómedencét. A jégkori takaró vájta ki az észak-amerikai Felső-, Michigan-, Huron-, Erie-, Ontarió-tó; az európai Ladoga-tó medencéjét. Így keletkeztek a Lengyel- és a Germán-alföld északi részének tavai is. Hajdani gleccserek végmorénái gátolták el a morénatavakat pl. az Alpokban (Garda-tó, Genfi-tó, Boden-tó). A magashegységek mély, tiszta vizű tengerszemei is a jég munkájának bizonyítékai, pl. Szlovákiában a Poprádi-tó, Lengyelországban a Morskie Oko.

Hegyomlás is elzárhatja s tóvá duzzaszthatja egy folyó vizét. Így keletkezett Erdélyben a Gyilkos-tó.Suvadással (földcsuszamlással) elgátolt tó hazánkban az Arlói-tó Ózd szomszédságában.

Mészkőfelszíneken dolina- és poljetavak jöhetnek létre. Ilyen tó található az Aggteleki-karsztvidéken.

Homokbuckás területeken, szél által kifújt mélyedésekben a szikes tavak jellemzőek (pl. a nyírségi Sóstó és a szegedi Fehér-tó).

A folyók kanyarulatainak lefűződésével, vagy levágásával morotvatavak keletkeznek. Ilyen holtágtavak kísérik a Tiszát, de a Kalocsa melletti Szelidi-tó helyén is valamikor a Duna kanyargott.

Régi tengerek visszahúzódása során, azok maradványaként jött létre a sós vizű Aral-tó, illetve a Kaszpi-tenger.

Tómedencék meteoritbecsapódással is létrejöhetnek.

Mesterségesen, emberi beavatkozással is születnek tavak, pl. bányató, víztároló, halastó. A tengertől mesterségesen elzárt, feltöltés alatt álló az IJssel-tó területe Hollandiában.

Időszakos tavak találhatók a száraz, meleg éghajlatú tájakon, így Afrikában pl. a Csád-tó, Belső-Ázsiában a sós tavak.

A tavak vízháztartása a víznyereség (források, folyók, csapadék) és vízveszteség (lefolyás, beszivárgás, párolgás) állandóan változó viszonyát jelenti. Mindez elsősorban az éghajlat függvénye. A víz utánpótlása szerint a tavak lehetnek forrástavak,átfolyásos tavak és végtavak.

A forrástavak forrásból, talajvízből táplálkoznak. Kis területűek, ilyen pl. a Hévízi-tó. Azátfolyásos tavakat folyó táplálja, folyó viszi tovább a vizet belőlük. Keress példákat a térképen!

A végtavak (pl. az Aral-tó, a Csád-tó) mindig lefolyástalanok. A folyók által beléjük szállított mész, só, salétrom felhalmozódik, így sósabbá válhatnak, mint a tengerek (pl. a Holt-tenger). A sekély végtavak az erős párolgás miatt ki is száradhatnak, ezek a száraz felszínű sós mocsarak.

A tavak keletkezésének módjai

A TAVAK PUSZTULÁSA

A tavak gyorsan pusztuló képződmények. Az üledéklerakódás, a feltöltődés egyaránt fenyegeti őket, különösen a sekély tavakat. A feltöltődéshez hozzájárul a vízinövényzet is, ami először a part közeli részeket növi be, majd tovább terjeszkedik, egyre kisebb területre visszaszorítva a nyílt vízfelületet.

A tavak pusztulását az emberi tevékenység is sietteti. Sok műtrágya, mosószer, emberi, állati eredetű szennyeződés jut a tavakba. Ezek az anyagok elősegítik a vízinövények (a békanyál, a hínárok), elszaporodását, az algásodás fokozódását. Az ősszel elhaló növényzet rothadása és a lassan bomló anyagok felhalmozódása a tavak feltöltődését sietteti. Az oxigénhiány, illetve szénhidrogén-feldúsulás viszont a tavak állatállományának pusztulásához vezethet. Ez a folyamat az eutrofizáció.

A tavak pusztulásának szakaszai a fertő, a mocsár és a láp. Fertőről akkor beszélünk, amikor az elsekélyesedő vízben a növényszigetek részekre tagolják a nyílt víztükröt. A mocsár esetében már csak helyenként csillog a víz. Amikor már teljesen benőtte a tavat a vízinövényzet, láp jön létre.

Fertő(első), mocsár (középen) és láp

A TAVAK GAZDASÁGI JELENTŐSÉGE

Az édesvizű tavakban jelentős a haltenyésztés.

A kedvező éghajlati adottságú tavak jó lehetőséget kínálnak a fürdőzésre, a vízi sportok számára.

A nagy kiterjedésű tavak kedvező hajóutat is biztosítanak (USA, Kanada: Nagy-tavak).

A pusztuló tavak nádasai a vízimadarak fészkelőhelyei (Kis-Balaton, Fertő tó). A nád pedig fontos ipari nyersanyag (építőipar, cellulózgyártás).

A lefolyástalan tavak sótartalma vegyipari alapanyag (pl. a Holt-tenger).

Jelentős gyógyhatású iszap is felhalmozódhat medencéikben (pl. Hévízi-tó, Holt-tenger).

vízmozgás

Valika — Sun, 20 Mar 2016 15:00:27 GMT

Sokat megtudhattok a tengerekről és óceánokról az alábbi linkre kattintva :)

https://www.mozaweb.hu/Lecke-FOL-Foldrajz_9-A_vizburok_kialakulasa_oceanok_tengerek-100129