| Statisztika |
|---|
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |
|
Földrajz.
A Föld felszíne különböző. Egyes helyeken több km-en át sík térségek húzódnak, másutt hegységek tornyosulnak. A szárazföld sík, vagy kissé dombos felületű nagy kiterjedésű részeit síkságoknak nevezzük. Ha a felszín teljesen sík, akkor lapos síkság, mint például a Nyugat-szibériai-síkság egyes részei.
Gyakrabban fordulnak elő azonban dombos síkságok. Ilyen a Kelet-európai-, vagy Orosz -síkság.
Ha a síkság csak 200 m-ig emelkedik a tengerszint fölé, akkor a domborzati térképen zöld színnel jelölik és alföldnek nevezik. /Amazonas -alföld, Indiai-alföld/
Azokat arészeket, amelyek alacsonyabban vannak a tengerszinthez viszonyítva, mélyföldeknek nevezik. /Kaszpi-mélyföld/
A tengerszintnél 200 m-rel és legfeljebb 500-rel magasabban fekvő síkságokat hátságoknak nevezzük./Közép-orosz-hátság, Podóliai-hátság/
Vannak azonban olyan síkságok, amelyek 500m-nél magasabban fekszenek, ezek a fennsíkok . /Közép -szibériai-fensík/
A síkságoknak gazdasági jelentősége igen nagy. Itt él az emberiség jelentősebb része, itt találhatók a legfontosabb szántóföldi területek, út- és vasútvonalak, repülőterek. A nagyvárosok gyakran a hegység és a síkság találkozásánál, a tengerparti síkságokon, a folyótorkolatokban épültek.
Forrás: síkságok | Érettségi
|
| Naptár |
|---|
| « Október 2024 » | | H | K | Sze | Cs | P | Szo | V | | | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | | 7 | 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | | 28 | 29 | 30 | 31 |
|
|
