.
A Föld felszíne különböző. Egyes helyeken több km-en át sík térségek húzódnak, másutt hegységek tornyosulnak. A szárazföld sík, vagy kissé dombos felületű nagy kiterjedésű részeit síkságoknak nevezzük. Ha a felszín teljesen sík, akkor lapos síkság, mint például a Nyugat-szibériai-síkság egyes részei.
Gyakrabban fordulnak elő azonban dombos síkságok. Ilyen a Kelet-európai-, vagy Orosz -síkság.
Ha a síkság csak 200 m-ig emelkedik a tengerszint fölé, akkor a domborzati térképen zöld színnel jelölik és alföldnek nevezik. /Amazonas -alföld, Indiai-alföld/
Azokat arészeket, amelyek alacsonyabban vannak a tengerszinthez viszonyítva, mélyföldeknek nevezik. /Kaszpi-mélyföld/
A tengerszintnél 200 m-rel és legfeljebb 500-rel magasabban fekvő síkságokat hátságoknak nevezzük./Közép-orosz-hátság, Podóliai-hátság/
Vannak azonban olyan síkságok, amelyek 500m-nél magasabban fekszenek, ezek a fennsíkok . /Közép -szibériai-fensík/
A síkságoknak gazdasági jelentősége igen nagy. Itt él az emberiség jelentősebb része, itt találhatók a legfontosabb szántóföldi területek, út- és vasútvonalak, repülőterek. A nagyvárosok gyakran a hegység és a síkság találkozásánál, a tengerparti síkságokon, a folyótorkolatokban épültek.
