A térkép
A földrajzi környezet sokféleképpen ábrázolható. Készíthetünk tájfényképet, vagy tájfényképhez hasonló látrajzot. Mindkettő fölül- és oldalnézeti kép. Ha környezetünket madártávlatból rajzoljuk le, vagy repülőgépről, helikopterről fényképezzük, a térképekhez jóval közelebb álló ábrázolást készítünk. A földrajzi környezet legelterjedtebb és legsokoldalúbb ábrázolási módja a térkép. A térkép abban különbözik minden más ábrázolási módtól, hogy önálló jelrendszere van, és méréseket végezhetünk rajta.
Méretarány, aránymérték .
A térkép a Föld felszínének arányosan kisebbített, alaprajzszerű, felülnézeti rajza. A kisebbítés mértékét arányszám vagy vonalas aránymérték jelzi a térképen. Az arányszám a térkép méretaránya. Azt mutatja, hogy hányszor kisebb az ábrázolt távolság a térképen, mint a valóságban. Ha például a méretarány 1:100000 (egy aránylik a százezerhez), akkor ami a térképen 1 cm, az a valóságban 100000 cm, azaz 1000 m, tehát 1 km. A kicsinyítés kifejezésére vonalas aránymértéket is használhatunk, ami rajzban fejezi ki a kisebbítés mértékét. A térkép fajtái A térképeket leggyakrabban méretarányuk és tartalmuk szerint csoportosíthatjuk. Méretarány szerint nagy méretarányú vagy részletes, közepes és kis méretarányú vagy áttekintő térképet különböztetünk meg. A részletes méretarányú térképek méretaránya 1:500-tól 1:10000-ig, a közepes méretarányúaké 1:10000-től 1:200000-ig terjed, a kis méretarányúaké 1:200000-nél kisebb. A nagy méretarányú térképek kis területet nagy részletességgel (házzal, patakkal, fával stb.) ábrázolnak; ezek a térképek a katonák, mérnökök, földnyilvántartó hivatalok, tudományos kutatók számára nélkülözhetetlenek. Közepes méretarányú térképek a közigazgatási egységekről (pl. magyarországi megyék) és a kis területű országokról készülnek. Ilyenek többek között a turisták számára készülő térképek is. A kis méretarányú térképek a felszín részleteit már nem tüntetik fel, csak áttekintő képet nyújtanak az országokról, kontinensekről és az egész Földről. Ilyen kis méretarányú térképek az atlaszok kontinenseket, kontinensrészleteket és országokat bemutató lapjai, valamint a falitérképek többsége. A térképek tartalmuk szerint nagyon sokfélék. Az ún. topográfiai térképek (1:10 000 és 1:20 000-es méretarány között) részletes terepi felméréssel készülő, nagyobb területet ábrázoló, általános térképek. A földrajzi térképek a kontinensek, nagy tájak, országok, országcsoportok földrajzi fekvéséről, vízrajzáról, közlekedési viszonyairól stb. tájékoztatnak. A tematikus térképek (különböző tartalmú szaktérképek) különböző természeti, gazdasági jelenségeket, folyamatokat, azok mennyiségi, minőségi jellemzőit ábrázolják. Ilyen tematikus térkép az atlasz valamennyi (földtani, éghajlati, gazdaságföldrajzi) melléktérképe. Ugyancsak tematikus térképek találhatók a történelmi atlaszban is. Külön csoportot képviselnek az égitestek térképei. Sajátos térképszerű ábrázolással találkozhatunk a domborművű térképeken.
|
