A Föld vízkészletének %-os megoszlása

A víz körforgása a természetben

Az óceánok,tengerek, a felszíni és felszín alatti vizek, valamint a sarki és magashegységi jég- és hótömeg együttesen jelenti a vízburkotvagy hidroszférát.

 

A víz Földünkön különböző halmazállapotú lehet. A napsugárzás mozgatóerejének és a gravitációnak köszönhetően állandó körforgásban van. Ezalatt helyét és halmazállapotát is változtatja.

 

A víz körforgása bonyolult folyamatok összessége. Függ az adott terület éghajlatától, domborzatától, kőzet- és talajszerkezetétől és a növénytakarótól egyaránt.

 

 

Az óceánok területe és legnagyobb mélysége. Keresd meg a térképen az egyes óceánok legmélyebb pontjait!

A VILÁGTENGER ÉS TAGOLÓDÁSA

Földünk felszínének 71%-át óceánok, tengerek borítják. Összes felületük 361 millió km2. Közös nevük világtenger.

 

Az óceánok nagy kiterjedésű és mélységű, önálló medencével rendelkező víztömegek. Sótartalmuk alig változik, bennük önálló áramlásrendszerek alakultak ki. Földünk óceánjai: a Csendes-, az Atlanti- és az Indiai-óceán.

 

A tengerek a szárazföldekhez szorosabban kapcsolódó óceánrészek. Lehetnek peremtengerek, melyeknek általában nincs önálló medencéjük, nyitottak, sokszor szigetsorok választják el az óceántól (pl. Északi-tenger, Watt-tenger, Dél-kínai-tenger stb.).

 

A beltengerek zártak, önálló medencével rendelkeznek, óceáni kijáratuk keskeny (pl. Földközi-tenger, Fekete-tenger, Balti-tenger).

 

 

A szárazföldek és vízfelületek %-os megoszlása a két félgömbön

 

A mélytenger domborzati formái a mélytengeri árkok, pl.: Mariana-árok, óceáni hátságok, mélytengeri táblák.

A tengerek, óceánok medencéinek felszíne sokkal egyhangúbb, mint a szárazföldeké. Területeiket a külső erők nem pusztítják, a feltöltődés jellemző rájuk.

 

A világtenger óceánjainak, tengereinek százalékos aránya

 

 

Az óceánfenék domborzata (Atlanti-óceán)

A TENGERVÍZ HŐMÉRSÉKLETE

A tengerek vizét a napsugarak melegítik fel, de a víz lassabban és kevésbé melegszik (illetve hűl), mint a szárazföld. A tengervíz l o C-os hőmérséklet-emelkedéséhez 2-3-szor több hőenergia szükséges, mint a szárazföldéhez, mert nagyobb a fajhője.

 

A Holt-tenger vize az átlagosnál hatszor sósabb	Születő jéghegyek Izlandon

A nyáron felvett hőt a víz raktározza, télen lassan leadja, s így módosítja környezete éghajlatát.

 

 

Az óceánok nagyobb mélységeiben (1000-2000 méter alatt) általában + 2, +3 o C a víz hőmérséklete. Mérések igazolják, hogy a hideg víz a sarkvidékekről áramlik az Egyenlítő felé. A mélységi vízáramlást a keresztirányú hátságok nehezíthetik, ezért előfordulhatnak viszonylag melegebb vizű, mély medencék.