A csapadéktérkép
Minden másodpercben átlagosan 16 millió tonna csapadék hull a Földön, de térbeli és időbeli eloszlása nagyon egyenlőtlen.
A csapadék mennyiségét milliméterekben fejezzük ki, eloszlását pedig csapadéktérképpel szemléltetjük. A csapadéktérképen az egyenlő csapadékmennyiségben részesülő helyeket görbék kötik össze. (Az egyes helyek adatai 30–50 év csapadékának középértékét jelentik.)
A csapadékvíz pusztító hatása
A csapadék az ún. csepperózióval fejti ki pusztító hatását.
A lejtőkre hulló csapadékvíz – a beszivárgó és elpárolgó mennyiség kivételével – természetesen a mélyebben fekvő területek (völgyek, medencék) felé törekszik. Lefolyása közben kezdetben viszonylag egyenletesen pusztítja a felszínt. Mivel azonban a természetben nem létezik tökéletesen egyenletes, sima felület, a lecsorgó víz egyre inkább „összeszedődik”, egyre nagyobb barázdákat alakítva ki. Később a barázdák egyesülnek, s ún. öregbarázdák keletkeznek.
Ennek a folyamatnak jóval hangsúlyozottabb következménye az ún. rosszföld (badland) kialakulása.
Ha a lepusztuló felszín kőzetanyag szempontjából nem egységes, fantasztikus formák jöhetnek létre. Az ún. kősapkás földpiramisok azért alakulhattak ki, mert a felszín keményebb kőzetdarabjai megvédték az alattuk fekvő puha rétegeket a felszíni lepusztulástól.
A fenti felszínformák főleg olyan területeken alakulnak ki, ahol az évi kis mennyiségű csapadék hirtelen, nagy esőzések formájában hullik le (pl. Törökország, Szíria).
| 
