A SZÉL ÉS A CSAPADÉK

HOGYAN KELETKEZIK A SZÉL?

A napsugarak a földfelszín különböző részeit különböző mértékben melegítik fel. A melegebb részekkel érintkező levegő jobban felmelegszik, mint a hidegebb részek közelében lévő, és így jobban kitágul. A melegebb, és ezért ritkább levegő a hidegebb környezetben felemelkedik, helyére a Föld felszínén hidegebb levegő áramlik. A levegőnek a Föld felszínével párhuzamos mozgását szélnek nevezzük.

 

A szél erőssége változó lehet. A könnyű szellőtől – mely alig mozgatja meg a fák leveleit – a tomboló, pusztító orkánig sok fokozata van.

 

Elnevezése attól függ, hogy melyik égtáj felől fúj (pl. az északi szél északról, a déli délről fúj).

 

A szélnek jelentős hatása van az életünkre. A szél hozza az esőfelhőt, magával hozza a virágport, a növények apró magvait. A szél hajtja az áramfejlesztő erőművek „vitorláit”. A füst, a korom, a por és a sok légnemű vegyi anyag súlyosan szennyezi a levegőt. Egyes városokban, ha nem fújna a szél, a levegőben úgy felhalmozódnának a szennyező anyagok, hogy megbetegednének tőle az emberek.

 

A CSAPADÉK

A levegőben mindig van vízpára. A meleg levegő több, a hideg kevesebb vízpárát (vízgőzt) tud befogadni.

 

Amikor a levegő felemelkedik, akkor lehűl. Benne a vízpára a porszemekre lecsapódva apró vízcseppekké áll össze: felhő keletkezik. Amint egyre több vízpára csapódik le, a vízcseppek egyre nagyobbak, nehezebbek lesznek. Végül a felhőben lévő vízcseppek csapadék formájában a földre hullanak. Eső, hó, esetleg jégeső esik belőlük.

 

A páradús légtömegek akkor is felemelkednek, ha hegység állja útjukat. Felemelkednek, lehűlnek, ezért kiejtik csapadékukat. A hegységek szél felőli oldala ezért mindig csapadékosabb, a szélárnyékban levő pedig szárazabb.

 

A földre hulló csapadékréteg vastagságát, mennyiségét mm-ben adják meg. 

 

CSAPADÉKFAJTÁK

A vízpára alacsony hőmérsékleten apró kristályok,hópelyhek formájában jelenik meg. Ha a hópelyhek a felszín közelében olvadni kezdenek, havas eső hull.

 

A felhőkben megfagyó vízcseppekből jég lesz, így a felhőből jégeső eshet, amely komoly károkat okoz a szántóföldeken, gyümölcsösökben.

 

Ha a meleg, nedves levegő hideg felszín felett halad át,harmat keletkezik. Csapadékfajta a dér, a zúzmara és a köd is.