Főoldal | Regisztráció | Belépés | RSSVasárnap, 10.06.2024, 6:19 PM

Szabó Valika honlapja

Honlap-menü
A fejezet kategóriái
Cikkeim [16]
Cim/ke/felhő
Statisztika

Online összesen: 4
Vendégek: 4
Felhasználók: 0
BannerFans.com

Cikkek katalógusa

Főoldal » Cikkek » Cikkeim

A levegő hőmérséklete

 

A NAPSUGÁRZÁS
A napsugárzás szállítja a Nap fényét és a melegét a Földre. Ennek a sugárzásnak az „ereje” derült napokon és télen is jól érzékelhető.
 
Egy-egy nap folyamán akkor süt legtöbbet a Nap, ha derült az égbolt. Felhős időszakban nappal világos van ugyan, de a napsütést közvetlenül nem érzékeljük.
 
A napsütés időtartamát mérni is szokták. A napsütéses órák száma egy évben: az évi napfénytartam. 
 
A HŐMÉRSÉKLET
A levegő közvetlenül nem melegszik fel, mert a napsugárzás nagyobb részét átengedi. A földfelszín azonban elnyeli a napsugarakat, felmelegszik és átadja a melegét a levegőnek. A talaj közelében ezért általában magasabb a hőmérséklet. A földfelszíntől távolodva viszont átlagosan 1 km-enként 6 °C-kal csökken. 
 
 
 
Ha az éjszaka felhős, a felhők visszaverik a Föld által kisugárzott hősugarak egy részét, és így a lehűlés kisebb lesz. Derült éjszakák esetén viszont a Föld felszíne kisugározza a nappal elnyelt hőt, de mivel az nem verődik vissza, a Föld jobban lehűl.
 
 
 
 
A felmelegedés mértéke attól is függ, hogy a Nap sugarai kisebb vagy nagyobb hajlásszög alatt érkeznek a felszínre. Ha ugyanaz a sugárzás kisebb hajlásszögben érkezik a felületre, akkor nagyobb területen oszlik el, ezért gyengébben melegíti fel a felszínt.
 
A levegő hőmérsékletét a meteorológiai megfigyelőállomásokon – naponta többször – meghatározott időpontokban mérik. Ha a naponta mért adatokat összeadják és a mérések számával elosztják, megkapják a napi középhőmérsékletet. A havi középhőmérséklet kiszámításához a napi középhőmérsékleteket kell összeadni és elosztani a napok számával. Valamennyi hónap középhőmérsékletéből hasonló módon kiszámíthatjuk az évi középhőmérsékletet is. 
 
A levegő hőmérséklete egy nap folyamán a Nap látszólagos járását követi. (Valójában azért látjuk a Napot K-ről Ny-ra haladni az égen, mert a Föld fordul el NY-ról K-re.) Reggel és este a Nap alacsonyan jár. Ilyenkor a napsugarak hajlásszöge kicsi, ezért a felmelegedés gyengébb. A Nap délben jár legmagasabban – a hajlásszög ekkor a legnagyobb és ekkor a legerősebb a felmelegedés. Éjszaka a levegő lehűl, mert ilyenkor csak kisugárzás van.
 
 
 
 
A napsugarak hajlásszöge délben a legnagyobb, de a levegő hőmérséklete csak délután 2 óra tájban a legmagasabb. Vajon miért? Mert a levegő a felszín közvetítésével melegszik fel, s a felmelegedéshez is idő kell.
 
A nap folyamán mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet közötti különbség adja meg a napi hőingást.
 
A levegő hőmérséklete évszakonként is változik. Nyáron a Nap magasabban jár, tehát sugarai nagyobb hajlásszög alatt érkeznek a felszínre. A hosszabb nappalok miatt tovább is tart a besugárzás. Ezért melegebb van. Télen a kisebb hajlásszög és rövidebb ideig tartó besugárzás miatt van hidegebb. Nálunk általában júliusban van a legmelegebbés januárban a leghidegebb.
 
 
 
A legmelegebb és a legtöbb napsütést élvező tájaink a déli országrészen vannak. A leghidegebbek a hegységek. A napsütés az ország nyugati tájain a legkevesebb. Oka, hogy a nyugatias szelek által szállított páradús légtömegek miatt gyakrabban felhős, borult itt az égbolt.
 
Kategória: Cikkeim | Hozzáadta:: Valika (02.21.2016)
Megtekintések száma: 724 | Helyezés: 0.0/0
Összes hozzászólás: 0
avatar
Belépés
Keresés
Barátaink:
  • Ingyenes honlap létrehozása
  • uCoz közösségi fórum
  • Ingyenes online játékok
  • Oktatóvideók
  • A legjobb uCoz-os weboldalak

  • Copyright MyCorp © 2024