|
A Földünket körülvevő gázréteg a légkör vagy atmoszféra. A tömegvonzás tartja a Földön. A légkör biztosítja a belélegzett levegőt, megvéd a napsugarak káros hatásaitól, a meteorok záporától. Nap mint nap sok ezer ember szeli át a légkört repülőgépen. Ez a „levegőóceán” azonban a Föld méreteihez hasonlítva csak vékony hártya.
Bár nincs pontosan kijelölhető felső határa, a tudósok általában kb. 1000 km vastagságúnak tekintik. E magasság felett a ritka gázok átadják helyüket a világűr légüres terének.
HOGYAN ALAKULT KI A LÉGKÖR?
A Földünket kialakulásakor körülvevő elsődleges légkör különbözött a maitól. Gázainak többségét hidrogén és hélium alkotta, de volt benne metán, ammónia és néhány nemesgáz is. Az akkori gravitációs és hőmérsékleti viszonyok miatt ezek a gázok elillantak a világűrbe. Földünk átmenetileg légkör nélkül maradt. Később az erőteljes vulkáni tevékenység és a meteoritzáporok nyomán alakult ki a mai légkör elődje, amely főleg szén-dioxidot és vízgőzt tartalmazott. A szén-dioxid egy része feloldódott a vizekben. Az élet megjelenésével, a zöld növények tömeges elterjedésével oxigén keletkezett. Az oxigénszint emelkedésével nagyobb magasságban kialakult az ózonpajzs.
A LÉGKÖR ÖSSZETÉTELE
A légkör gázok keverékéből, vízgőzből és szilárd halmazállapotú anyagokból áll. A gázok lehetnekállandó gázok: mennyiségük hosszú időn át változatlan. Ezek a nitrogén, oxigén és a nemesgázok.
A légköri nitrogén valószínűleg vulkáni eredetű, de megjelenése kapcsolatba hozható az élőlények fejlődésével is. Mai mennyisége évmilliók során halmozódott fel.
Az oxigén az élő szervezetek számára nélkülözhetetlen gáz. A földi oxigén döntő része a növényvilág produktuma.
A változó gázok mindig jelen vannak a légkörben, de mennyiségük néhány évenként mérhetően változik. Ilyen gáz a szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon.
Az ózon a felszín közelében csak nyomokban található. Elektromos kisülés, ultraibolya vagy radioaktív sugárzás hatására keletkezik. Legnagyobb mennyiségben a légkör 30-50 km-es magasságában fordul elő. Ez a réteg a környezetszennyezések hatására vékonyodik.
A szén-dioxid jelentősen befolyásolja a Föld éghajlatát, mert koncentrációjának növekedésével emelkedik a légkör hőmérséklete (üvegházhatás). A földtörténet régebbi időszakaiban nagyobb mennyiségben volt jelen, de a kőzetburokban kőszén és mészkő formájában megkötődött.
Az erősen változó gázok mennyisége néhány nap alatt, sőt órák alatt is változhat, pl. szén-monoxid, ammónia, kén-dioxid, nitrogén-dioxid stb.
A légkör szilárd és cseppfolyós alkotóelemei szétszórtan, elenyésző mennyiségben vannak jelen.
A szilárd és cseppfolyós vendéganyagok (vízgőz, por, korom) ipari szennyeződésekkel, vulkáni kitörésekkel vagy a szél szállító munkája nyomán kerülnek a levegőbe. Mennyiségük nagyon változó. A környezetvédelem fontos feladata a szennyezőforrások feltérképezése, terjedésük korlátozása.
A LÉGKÖR SZERKEZETE
A légkört fizikai, kémiai tulajdonságai, hőmérsékleti sajátosságai alap
ján szintekre osztották. Az egyes rétegek közti határfelületeknél az addig növekvő vagy csökkenő hőmérsékleti értékek ellenkező irányúvá változnak. Ezek a határfelületek a pauzák (tropo-, sztrato-, mezo-, termopauza).
A troposzféra a légkör legalsó rétege, 10-12 km vastagságban veszi körül a Földet. (Nevét a görög tropo = felhő szóból kapta.) Itt található a légkör vízgőztartalmának 99%-a, itt keletkeznek a felhők, a csapadék. Itt játszódnak le az időjárási jelenségek, itt közlekednek az utasszállító repülőgépek. Ez a réteg tartalmazza a légkör tömegének 80%-át.
A felszíntől távolodva a troposzféra hőmérséklete fokozatosan csökken a troposzférát lezáró tropopauzáig (100 méterenként átlagosan 0,5oC-kal).
A sztratoszféra kb. 50 km magasságig terjed. Ebben a légköri rétegben az ózon jelenléte miatt jelentősen emelkedik a hőmérséklet, megközelíti a földfelszín átlagos értékét: 10-15 o C. Az ózon ugyanis elnyeli a Nap nagy energiájú, ultraibolya sugarait, ezáltal emelkedik a hőmérséklet, ugyanakkor megvédi az élővilágot a káros ultraibolya sugaraktól. Ebben a rétegben sem felhő-, sem csapadékképződés nem jellemző, viszont a szélviharok szinte állandóak. A sztratoszféra a futóáramlások színtere. (Ezekről a későbbiekben még fogsz tanulni.) A szélsebesség 300-350 km/óra is lehet.
A mezoszférában ismét csökken a hőmérséklet. A réteg felső határa, a mezopauza a légkör leghidegebb része (85-90 km magasságban –100 o C az átlaghőmérséklet.) Ennek a légrétegnek nagy jelentősége van az űrhajózásban, ugyanis a Földre visszatérő űrhajók fékezésének leglényegesebb mozzanatai itt történnek. Itt égnek el a Föld felé haladó meteorok.
A termoszféravagy ionoszféra szintén elnyeli az ultraibolya sugarakat, ezért rohamosan emelkedik benne a hőmérséklet, akár 1000 oC-ig. A termoszféra ritka anyaga elektromos töltésű részecskékből, ionokból áll. Ez az elektromosságot jól vezető réteg visszaveri a földről kibocsátott rádióhullámokat is, s így a Föld távoli pontjai közötti rádióösszeköttetések megteremtését is lehetővé teszi.
Földünknek, mint sok más égitestnek, van mágneses erőtere: ez a magnetoszféra.
|
|
|
| Sarki fény. A Napból érkező atomi részecskék okozzák |
A földi mágneses erőteret a napszél eltorzítja |
|
